2016. január 12., kedd

Minek nevezzelek?


Krupp: egy mumus a múltból


Mi köze a XIX. század rettegett betegségének, a torokgyíknak, a manapság is gyakori krupp-szindrómához? Mit kell tennünk, ha gyermekünket eléri ez az utálatos kór és az éjszaka közepén hirtelen fulladozni kezd? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat. 




 Az élethelyzetek különbözőek,a megoldás egyforma!





Minek nevezzelek?

Régebben a torokgyík (diftéria) nehezített belégzéssel és ugató köhögéssel járó jellegzetes tünet-együttesét nevezték kruppnak. Bár diftéria manapság már nemigen fordul elő a fejlett országokban, más betegségeket is kísérhetnek hasonló, kruppos tünetek, vagy – ahogy hivatalosan nevezik – krupp-szindróma.

Mennyire elterjedt a krupp?

A krupp-szindróma igen gyakori jelenség: a gyermekek mintegy 15%-ánál legalább egyszer jelentkezik. A tünetek lehetnek viszonylag enyhék, ám igen súlyossá is válhatnak, ami azonnali kórházi kezelést, esetleg lélegeztetést is szükségessé tehet. Fontos tehát, hogy minden kisgyermekes szülő felkészüljön erre a betegségre.



Miért kezd fulladozni a gyerek?

A gyermekek légútjai még fejletlenek, átmérőjük sokkal kisebb, mint a felnőtteké. Így, ha egy fertőzés hatására nemcsak a garat, hanem a légcső nyálkahártyája is kiszárad és megduzzad, a légutak nagymértékben beszűkülnek. Egy 1 éves gyermek légcsövének átmérője a hangszalagok alatti területen kb. 4 mm. Ha itt csupán 1 mm-es, körkörös duzzanat keletkezik, a levegőnek máris 70%-kal kisebb résen kell átjutnia!


Mitől és mikor alakulhat ki a krupp?

A krupp-szindróma szezonális betegség. Ősztől tavaszig a leggyakoribb, ezen belül is októberben és novemberben van a „csúcsidőszaka”.
Általában vírusos felső-légúti betegségek során jelentkezik 6 év alatti (leggyakrabban 0,5-3 éves) kisgyermekeknél, ám bakteriális fertőzések is kiválthatják, illetve egyéb tényezők (pl. légszennyezettség, irritáló anyag belégzése, allergia) is szerepet játszhatnak kialakulásában.
Előfordulhat egyszer, vagy – a kruppra hajlamos gyermekeknél – visszatérően. A legnagyobb veszélyt általában az első kruppos roham jelenti, ugyanis a legtöbb szülő nem számít rá. Ráadásul sokszor csak enyhe meghűléses tünetek (vagy még azok sem) előzik meg a kór kitörését. Érdemes észben tartani, hogy azoknál a nagyobb (2-3 éves) gyermekeknél is egyik napról a másikra jelentkezhet, akiknek korábban sosem voltak kruppos tüneteik.

Miért veszélyes a krupp?

A kruppos roham rendszerint az éjszakai órákban (leggyakrabban hajnali 1-2 körül), teljesen váratlanul tör rá a kisgyermekre. Száraz, jellegzetes, ugatás-szerű köhögés (kruppos köhögés), valamint úgynevezett „húzós” légzés (elhúzódó, sípoló belégzés) kíséri. Utóbbi az asztmás rohamnál fellépő, sípoló légzésre hasonlít, ám krupp esetén nem a kilégzés, hanem a belégzés nehezített.
Első roham esetén a krupp beazonosítását, illetve a roham súlyosságának megállapítását nehezítheti, hogy az oxigénhiány hatására a kisgyermek pánikba esik, és rögtön sírni kezd. Ráadásul a sírás ront is a helyzeten, hiszen növeli a légúti szűkületet. Ilyenkor még a felkészültebb szülők sem mindig tudják eldönteni, hogy rögtön orvosi segítséget kérjenek, vagy először otthon próbálják enyhíteni a tüneteket. Az alábbiakban összegyűjtöttük az árulkodó szimptómákat és a legfontosabb teendőket, ám ha a szülő tanácstalan, a legjobb telefonon tanácsot kérni az orvosi ügyelettől!

Honnan tudom, hogy kruppos a gyermekem?

A krupp két fő tünete a már említett ugató (vagy nyerítés-szerű) köhögés, valamint a nehezített, sípoló belégzés. Ezeken kívül az alábbi jelenségek segíthetnek a kór beazonosításában.
  • A gyermek láthatóan megijed a köhögéstől és a légszomjtól, ezért riadt, szorongó lesz, vagy vigasztalhatatlanul sír. Súlyos esetben az oxigénhiány hatására zavart tudatállapot is kialakulhat.
  • A beteg hangja nagyon rekedt, arca igen sápadt, szürkés, szeme alatt mély karikák lehetnek, súlyos roham esetén a szája/arca is elkékülhet.
  • Erős roham esetén a gyermek mellkasának egyes területei a belégzés során mélyen behúzódnak. Ez a kulcscsont felett, a bordaközi izmoknál valamint a rekeszizom mentén is jól látható. A légzőizmok túlterheltségét ún. orrszárnyi légzés is jelezheti.
  • Az ugató köhögés miatt öklendezés, esetleg hányás jelentkezhet.

Mit tehetünk otthon, kruppos roham esetén?

Kruppos roham jelentkezésekor a legfontosabb, hogy… 

1.       gyermekünket mielőbb megnyugtassuk, hiszen a sírás tovább fokozza a nyálkahártya duzzanatát. Ehhez fontos, hogy a szülő ne essen kétségbe, hiszen a pánik könnyen „átragad” a kicsire.
2.       mihamarabb hideg, párás levegőre vigyük a beteget. Amennyiben kint elég hideg van, a legjobb, ha pokrócba bugyolálva kiállunk vele az erkélyre, udvarra, vagy a nyitott ablak elé. Melegebb időben célszerű maximum fokozaton beindítani a hidegpárásítót, lehetőleg sós gyógyvízzel. Jobb híján az is segíthet valamicskét, ha bezárkózunk a fürdőszobába, megnyitjuk a hidegvizes csapokat és mellé ültetjük a gyermeket. Kerüljük viszont a meleg párát és az inhalálást, ezek ugyanis súlyosbítják a tüneteket! Kiegészítő kezelésként sópipával is próbálkozhatunk.
Ha a gyermek légzési problémái 15-20 perc után sem enyhülnek a hideg, párás levegőn, és a kruppos roham először jelentkezett (tehát nincs otthon külön erre a célra felírt szteroid tartalmú gyógyszer), azonnal az ügyeletes orvoshoz kell fordulni. Amennyiben a tünetek súlyos problémára utalnak (a gyermek elkékül, mellkasa látványosan behúzódik, a sípoló légzés nyugalmi állapotban is állandósul) tilos mérlegelni; azonnal mentőt kell hívni!

Krupp kezelése a kórházban

Az ügyeletre érkezve ellenőrzik a gyermek légzését, és ha szükséges, kortikoszteroidot adnak be, vagy epinefrint inhaláltatnak. (Az utóbbi 10-20 perc alatt helyreállítja a gyermek légzését, ám hatása csak kb. 2 óráig tart.) Ezt követően az orvos dönthet a kórházba utalásról.
Állapotának gyors javulása esetén (ha a köhögés hurutossá válik és sípoló légzés sem jelentkezik) 1-2 nap után hazaengedhetik csemeténket, de sok esetben több napos (akár egy hetes) kórházi tartózkodásra is szükség lehet. Ennek során hidegpárával, szükség esetén gyógyszerek inhaláltatásával tágítják a légutakat, ha pedig kiszáradás veszélye áll fenn, infúziót is alkalmaznak.



 

Hogyan előzzük meg a kruppot?

Mivel a krupp általában vírusfertőzés hatására alakul ki, minden általános immunerősítő módszer (pl. probiotikumok, c-vitamin, grapefruitmag-csepp, echinacea) segíthet a megelőzésében. Már kialakult vírusfertőzés esetén megelőzhetjük a kruppos rohamot, ha éjszakára kitárjuk az ablakokat a gyerekszobában és folyamatosan működtetjük a hidegpárásítót, lehetőleg sós gyógyvízzel. Ezt érdemes minden éjszaka alkalmazni, egészen a teljes gyógyulásig, hiszen a nyugodt nappalokat sokszor újabb éjszakai rohamok követik. 

Őri Solymos Katalin

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése