Tények és tévhitek
Egészséges vagy nem? Egyes
ételféleségek, étkezési szokások talán nem is olyan egészségesek,
ahogyan azt sokan gondolják, vagy ahogyan a reklámokban láthatjuk.
Lássunk néhányat!
Cukormentes szénsavas üdítők
A kalóriadús, erősen cukrozott
italokhoz képest sokan jó választásnak tartják a cukormentes változatot.
Érdemes azonban végiggondolni, hogy mit is viszünk be szervezetünkbe az
édes-színes-buborékos műitalok fogyasztásával. Bár kalóriát ugyan gyakorlatilag nem tartalmaz, de van benne jó néhány egészségesnek nem mondható összetevő.
Jó eséllyel tartalmaznak különféle mesterséges aromákat, színezőanyagokat, tartósítószert és különféle édesítőszereket – például aszpartámot –, melyek potenciálisan rákkeltőek. Az ilyen üdítőitalok erőteljesen savasítják szervezetünket, sav- és szénsavtartalmuknál fogva károsítják a fogzománcot, ráadásul fokozzák az étvágyat. Bővebben >>
Jó eséllyel tartalmaznak különféle mesterséges aromákat, színezőanyagokat, tartósítószert és különféle édesítőszereket – például aszpartámot –, melyek potenciálisan rákkeltőek. Az ilyen üdítőitalok erőteljesen savasítják szervezetünket, sav- és szénsavtartalmuknál fogva károsítják a fogzománcot, ráadásul fokozzák az étvágyat. Bővebben >>
Igyunk inkább szűrt vizet
vagy ásványvizet, vagy ha alkalomadtán üdítőre vágyunk, válasszunk 100
%-os gyümölcslevet, és hígítsuk fele-fele arányban tiszta vízzel. (Ezek az italok bár hozzáadott cukrot nem, de gyümölcscukrot tartalmaznak!)
Egyoldalú fogyókúra
Ezek a kampányszerű fogyókúrák azonban amellett, hogy
egyes tápanyagokból túlságosan sokat juttatnak szervezetünkbe (a
túlzott fehérjefogyasztás vagy a nagy mennyiségű finomított
szénhidrátbevitel például savasító hatású), hosszabb idő után akár
hiánybetegségek kialakulásához vezethetnek.
Ráadásul nem eredményeznek
tartós testsúlycsökkenést, hiszen a fogyókúra végeztével általában
visszatérünk a szokásos táplálkozásunkhoz. Szükség esetén azért
érdemes rászánni magunkat egy-egy rövidebb, és persze észszerű
fogyókúrára, de az ideális megoldás a változatos, egészséges étrend – az
optimális sav-bázis egyensúlyt is szem előtt tartva a savasító és
lúgosító ételeket megfelelő arányban való fogyasztása – és a rendszeres
testmozgás.
Csak akkor iszunk, ha szomjasak vagyunk
Sajnos sokan már csak akkor isznak folyadékot, amikor szomjasnak érzik magukat, pedig a szomjúság valójában a kiszáradás egyik első tünete. Agyunk sokszor nem képes különbséget tenni az éhség és a szomjúság között, így előfordulhat, hogy szervezetünk vízért kiált, helyette mégis nassolunk inkább pár falatot, mert éhségérzetnek véljük. Egy pohár szűrt víz vagy ásványvíz csökkenti az éhségérzetet, ezért a felesleges kalóriabevitel helyett érdemes inkább a vizes pohár után nyúlni.
Inni nemcsak a kiszáradás
elkerülése miatt kell, hanem azért is, hogy a méreganyagok minél inkább
kiürüljenek, ne rakódjanak le szervezetünkben. Manapság a
lakosság egy része elmondhatja magáról, hogy krónikus vízhiányos, ami
csökkentheti az anyagcserét, fáradtságot, fejfájást és egyéb kellemetlen
tüneteket okozhat.
Egy felnőtt ember napi folyadékigénye
átlagosan 2-2,5 liter, de fizikai aktivitás vagy nagy hőség esetében
akár több is lehet. Érdemes az ajánlott folyadékmennyiséget egész nap
arányosan elosztva fogyasztani, és nem csak akkor, amikor szomjasak
vagyunk. Fontos a folyadék minősége is, a különféle cukros, édesítőszeres üdítők helyett igyunk vizet!
Minden zöldségből készült étel egészséges
Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy ha egy ételben van zöldség, akkor biztosan egészséges és tele van vitaminnal. Ez azonban csak részben igaz: a zöldségek ugyanis a tárolás és a feldolgozás során jócskán veszítenek vitamintartalmukból, nem megfelelő konyhatechnikai eljárással (pl. „szétfőzés”) pedig szinte teljesen száműzzük belőlük a vitaminokat és ásványi anyagokat.
Egy tányér péppé főzött zöldségleves
vagy főzelék nem sok hasznos anyagot tartalmaz, ráadásul nem is túl
gusztusos. A zöldségeket vitamintartalmuk minél jobb megőrzése érdekében
célszerű főzés és sütés helyett maximum 5-10 percnyi párolással vagy
rövid gőzöléssel elkészíteni. Akkor jó, ha roppan!
A paradicsom, uborka, paprika vagy a fejes saláta télen nem a szabad ég alatt növekszik, és nem a természetes napfény érleli meg. Ilyenkor
üvegházakban termesztik őket, ahol a zárt térben jobban elszaporodó
kórokozók miatt gyakrabban szükséges permetezni. Ezért az üvegházi
zöldségek sajnos nagyobb mennyiségben tartalmaznak különféle
vegyszermaradványokat (növényvédőszerből, műtrágyából felszívódva),
ráadásul a napfény hiánya miatt megnövekszik nitráttartalmuk is.
A hideg hónapokban válasszunk inkább még szabadföldön termesztett, télálló, veremben tárolt zöldségeket: a sárgarépa, zeller, cékla, fejes káposzta, kelkáposzta, fekete retek valóságos vitaminbombák, a savanyú káposzta pedig az egyik legjobb téli C-vitamin-forrás.
Legjobb reggeli a müzli
Ha a tálkánkba müzli kerül, még nem biztos, hogy egészséges volt a reggelink. Bár fő alapanyagai (olajos magvak, gabonapelyhek, aszalt gyümölcsök vagy a jó minőségű kakaópor)
megfelelő mennyiségben fogyasztva jó hatással vannak szervezetünkre,
sajnos a legtöbb termék ezeknél jóval több összetevővel dicsekedhet.
Gyakran dúsítják ugyanis a müzliket mesterséges adalékanyagokkal
(pl. aromákkal, színezőanyagokkal), térfogatnövelőkkel, és hozzáadott
cukorral. Vásárláskor ezért célszerű alaposan átnézni az összetevőket,
ne csak a reklámokra hagyatkozzunk. Ha biztosra szeretnénk
menni, készítsük magunk: csak keverjük össze ízlés szerint az
alapanyagokat – dúsíthatjuk akár friss gyümölccsel is –, és öntsük fel
kevés tejjel vagy joghurttal.A barna kenyér egészséges
A teljes kiőrlésű lisztből készült gazdag rosttartalmú pékáruk sokkal egészségesebbek, tápanyagdúsabbak fehér társaiknál. Barna színét a teljes kiőrlésű lisztnek köszönheti, amihez a gabonamag egészét megőrlik. Legalábbis jobb esetben…
A boltokban ugyanis a barnaként kínált kenyerek
sok
esetben csak színezett fehérkenyerek, és semmi közük a teljes kiőrlésű
gabonához. Kevésbé bonyolult és jóval olcsóbb az előállítása, hiszen a
fehér lisztből gyúrt tésztához malátát vagy egyéb adalékot tesznek
színezék gyanánt, gyakorlatilag megfestik.
Az így készült „álcázott”
fehérkenyeret könnyen felismerhetjük, hiszen a teljes kiőrlésű lisztből
készült pékáru jóval nehezebb, tömörebb szerkezetű, sűrűbb, kisebb
térfogatú, illata erősebb.
A túlságosan alacsony ár is árulkodó tényező lehet: a valódi teljes kiőrlésű kenyér ugyanis jóval drágább a fehérnél.
V. M.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése